Gömbhal

Kedves férjem ezzel, a címben szereplő névvel látott el, amikor először állapítottuk meg: elkezdett kerekedni a hasam :). Erre körülbelül pár napja lettünk figyelmesek, egészen ezidáig semmi különösebben észrevehető jele nem volt annak, hogy babát várok. Sajna már nem kényelmesek az eddig oly' nagyon szeretett, enyhén csípő fazonú csőnadrágjaim, kivagyok az övnek még a gondolatától is, na és persze rosszul vagyok mindentől, ami akár egy kicsit is kényelmetlen. Jó, valljuk be, én soha nem hordtam olyan dolgokat, ami pl. egy kicsit is meggátol abban, hogy mások számára néha meghökkentő, sőt ijesztő tempóban közlekedjek x-ből y-ba...
Tehát hétvégén be is szereztem néhány nagyon hasznos és ráadásul még mutatósnak is mondható kismama ruhadarabot. Érdekes élmény volt belebújni ezekbe a cuccokba, igazából az első gondolatom az volt, hogy eddigi életemben végig idióta voltam, hogy nem a kismama osztályon vásároltam magamnak mindent! A bandázzsal ellátott nadrág eddig soha nem tapasztalt kényelmet és védelmet jelent a derekamnak, és mégis tök jól néz ki. A felsőtestem vonalát csak diszkréten követő felsők miatt pedig messziről elkerülhető a sima, szűk női felsők okozta kötözött sonka effektus, mégis csinosak. A kismama melltartó merevítő nélküli, extra rugalmas szerkezetét pedig azt hiszem, nem kell különösebben méltatnom, el lehet képzelni, mekkora király érzés, amikor egy fémmerevítős, műszálas szörnyeteg helyett ebben létezhetem :)
Ééééés, végre elkezdtem tornázni! Kismama tornára járok, jelentem, ma voltam másodszor a héten :) Tök chill, minden mozdulat lassú, főleg a derekat, hátizmokat, mellizmot, csípőt, karokat, popsit mozgatja meg és ami nekem nagyon tetszik, hogy normális kis popos zene megy, nem az a monoton brutál techno, ami néhány sima aerobic órán, amikor is néha úgy éreztem magam, mint egy teljesítménykényszeres nőstény-terminátor...Persze nem mondom, néha az se rossz, főleg, amikor péppé akarom verni a bűntudatot, amit egy túlvállalt karácsonyi vacsora okoz :) De ez nem most van.
És hát kaja. Imádok enni, jaj :) Még az a nagy szerencsém, hogy viszonylag egészségesen étkezem, nem nasizok gyümölcsön kívül mást (oké, néha 1-1 túrórudi, vagy hasonló lecsúszik...), persze a vacsival most is küzdök, ma is bevágtunk Szabikámmal 1-1 jól megpakolt házi hamburgert. Ez az én nagy szenvedélyem, a közös vacsizás, jó ízű együtt evés a férjemmel, barátaimmal, családommal. Ez nehezen működik 1 szelet rozskenyér meg 1 pohár natúr zsírszegény élőflórás stb. joghurt mellett, valljuk be...Nem baj, igyekszem nem elhízni.
És ha már hízás: meg van az első kg hízásom, így már csak 7 kg maradt a szigorú dokim által engedélyezettből. O-óó...